2010. január 28., csütörtök

Tárkány Művek Koncert 2010. február 12. 20 óra - Fonó, Budapest

2008-ban alakult nép- és jazz-zenészekből. Magyar népzenét és jazz ötvöznek bartóki gondolatokat követve. A népzene a magyar zenei anyanyelv, a jazz a kortárs improvizatív zene, Bartók pedig a régi és a modern, a magyar és az európai összeillesztője.

Zenéjük friss, ötletes. A kellemes dallamosság mögött mélyebb zenei gondolatok is rejtőznek, így nem csak a szórakozni vágyó, de a műértő hallgatóság is talál magának érdekességet a repertoárjukban.

Cimbalom: Tárkány-Kovács Bálint
Ének: Paár Julianna
Saxophone: Kováts Gergő
Brácsa: Papp Endre


Farsangi bál és Táncház a Fonóban 2010. február 06.


Házigazda: Nemcsics Bernadett (Detti) és Boros András

Vezeti: Birinyi József (06 20 9346032), Havasréti Pál (06 30 9401242)


16.00 – Farsangi IV. Ifjúsági Népzenei Fesztivál:
Tíz hazai kiemelkedő ifjúsági népzenei együttes mutatkozik be
5-10 perces műsorral. (Budapestről, Kecskemétről, Mezőtúrról, Dabasról, Táborfalváról…)
Házigazda: A táborfalvi Kisboróka Együttes, Szabóné Nagy Annamária.
Kézműves foglalkozás: Sulczné Dr. Bükki Éva, Varga Edit (busóálarc-készítés), Bodnár Ferenc (hangszerkészítés, tavaszvarázsló tilinkó)

18.00 – TÉLTEMETŐ gyermektáncház a Magyar Tekerőzenekarral. (Farsangi dalok, vénlány csúfolók…) A gyerekhadat terelgeti, a játékokat, táncokat tanítja: Nemcsics Detti, Boros András

19.00 – Tradíció Filmklub:
Farsang és karnevál Európában
. Birinyi József filmje (40 perc)
Tradíció Klipek folyamatos vetítése
. (Népzene, tánc, hangszerkészítés, népszokások, viseletek…)

19.40 – Moldvai tánctanítás, daltanulás.
Táncokat tanítanak a házigazdák: Nemcsics Detti és Boros András
Mocanu Rozi
moldvai énekes daltanítása, közös éneklés.
Zenél: Kovács László és a Péceli Gyöngyharmat Együttes

20.30 - Farsangi bál, táncház
Ki meddig bírja.
A táncokat tanítja
: Adler Írisz, Böde István
Zenél
: Szabó Adrien, Buborék István, Kerékgyártó Gergely és vonósbandája

A program ideje alatt: BÜFÉ
A kertben mindenki faszénen megsütheti a pecsenyéjét!

Belépődíj:
14 éves korig: 300Ft
14 év felett: 600Ft
Családi jegy: 1.500Ft

-fono.hu-

2010. január 25., hétfő

Pittyendáré- citerás örömzene Tiszakécskén

Meghívó


Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját, a tiszakécskei Kék nefelejcs citerazenekar szervezésében megrendezésre kerülő

Pittyendáré- citerás örömzene

sorozatunk előadására.


2010. február 20. szombat, Arany János Művelődési Központ emeleti klubterem.



Vendégeink:

Lókötők citerazenekar
Tubarózsa citerazenekar
Kécske Néptáncegyüttes



Belépés díjtalan.

Összekapcsol a muzsikálás öröme

Fejér megye zenei életére eddig is méltán lehettünk büszkék. Most ismét van két kitüntetettünk: a Kóta Díjat vehette át nemrég a Budapesten rendezett ünnepségen Varró János népzenész, tanár és a Szedtevette zenekar.

Kóta, azaz a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége 2004-ben alapította a díjat, amelyet - több kategóriában - évről évre azoknak nyújtanak át, akik sokat tettek a magyar zenei kultúráért.

A tanári kategória kitüntetettje Varró János népzenész, a fehérvári Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, népzenei tanszakának vezetője, aki az utóbbi időszakban minden létező elismerést bezsebelt - így a kívülálló úgy érzi: ez a díj már csak hab a tortán. (Tavaly Fehérvár legmagasabb zenei elismerését vehette át, a Fricsay-díjat.) Most mégis azt meséli: különleges volt számára az a decemberi nap, amikor hivatalos volt a Kóta díjátadó ünnepségére, a Regnum Marianum-templomba.

Hatalmas hó esett akkor, így aznap már korán útnak kellett indulnia, hogy minden vállalt feladatának eleget tegyen. Reggel a budapesti Művészetek Palotájába indult, ahol a népszerű Ringató foglalkozások vendégeként szólaltatta meg hangszereit: a tekerőt, a többféle citerát, a kobzot és a különleges fujarát... Mindez jelzi, hogy Varró János - vagy ahogy barátai emlegetik: a Janó - minden korosztállyal megtalálja a hangot. Azt eddig is tudtuk róla, hogy a Hermann zeneiskolában imádják a diákjai, a megyében több - nyugdíjasokból álló - népdalkör szakmai vezetője... Most meg kiderül, hogy a karonülő babák zenei nevelése is fontos számára. A ringatón ugyanis apró gyerekek és szüleik vesznek részt: együtt hallgatják a dallamokat, s a szülőket olyan zengő-bongó mondókákra tanítják, amelyekkel örömtelibbé tehetik az együttlétet.


Varró János

A karonülő muzsikabarátokkal töltött órák után, a Kóta esti ünnepségén pedig kiderült, hogy a fehérvári Szedtevette zenekar is a díjazottak között van! Márpedig Varró János hajdanán évekig muzsikált az együttesben, a zenekar több tagja pedig a tanítványa volt. Hát kell ennél nagyobb siker egy tanár számára?

Erről is beszélgettünk a díj kapcsán Varró Jánossal, és a Szedtevette zenekar vezetőjével, Juhász Zsófival, aki nagy szeretettel és őszinte elismeréssel azt mondja a mellette ülő Janóról: valljuk be, neki már régóta kijárt a Kóta tanári díja... Fantasztikus, ahogyan minden korosztály képviselőivel megtalálja a hangot, és minden körben hallgatnak rá, elfogadják őszinte, szakmai véleményét. Zsófi különösen büszke arra, hogy Janó kitüntetésével egy időben, most - a díj történetében először - ismertek el népzenei együtteseket is, köztük a tíz éve alakult Szedtevettét.


Juhász Zsófia

A négytagú csapatban Juhász Zsófi hegedül, és egyedüli nőként irányítja, menedzseli a bandát, amit - úgy tűnik - a fiúk egyáltalán nem bánnak: Bóka Richárd brácsázik, Molnár Dániel bőgőzik, Márfi Tibor klarinétozik... Az alapítók a fehérvári zeneiskolában tanultak, de aztán más pályára sodródtak, a muzsikálás megmaradt hobbinak. (Varró Jani, valóságos dicshimnuszokat zeng Bóka Ricsi és Molnár Dani tehetségéről - őket ugyanis tanította -, amíg Márfi Tibor, a kiváló klarinétos később csatlakozott a csapathoz, és zenei képzettségét sem Fehérváron szerezte...) Zsófi azt meséli: eredetileg egy finnországi turnéra kellett egy népzenész banda, amely képes táncosokat is kísérni. Ő pedig még a zeneiskolából ismert néhány fiút, akikről úgy érezte, alkalmasak lennének a feladatra. E szerint választottak nevet is maguknak, olyan kellett, amit a finnek is ki tudnak mondani: így született hajdanán a Szedtevette.



- A Kóta fő tevékenysége eredetileg a kórusmozgalom segítése volt, majd a szervezet tagjaihoz csatlakozott rengeteg népdalkör, és idővel a népzenei együttesek is megszaporodtak - meséli Zsófi. - Sőt, Varró Janó egy időben azt mondogatta: focicsapat és citeraegyüttes minden faluban van . Igaz mára változott a kép, ha focicsapat már nincs is mindenütt, citerazenekar és népdalkör biztosan van. Ezt a Kótánál is felismerték, és igyekeznek méltányolni mindazoknak a munkáját, akik népzenével foglalkoznak: ezt jelzi a mostani díj. De emellett, úgy érzem, azért a Szedtevette is sokat tett azért, hogy kivívja a megbecsülést. Ezért indultunk néhány éve minősítő hangversenyen is - amire persze, komolyan kell készülni -, és azonnal elhoztuk a legmagasabb minősítést, az Arany Pávát, s még abban az évben díjat nyertünk egy litvániai nemzetközi folkfesztiválon, tavaly Zakopánéban pedig második helyezettek lettünk. Ugyanakkor a Kóta Díja nem kizárólag a művészi teljesítmény elismerése. Inkább annak szól, hogy szívesen és rendszeresen muzsikálunk gyermekjátszókban és felnőtttáncházakban, boldogan kísérünk táncegyütteseket. Az együtt muzsikálás örömét akarjuk továbbadni, és a népzenét népszerűsíteni...

Pontosan ez az, ami összekapcsolja Varró János és a Szedtevette tevékenységét. Mert persze, kiderül: Janó is büszke a zeneiskolás növendékei versenyeredményeire, boldog, ha valamelyik népdalkör - megfogadván művészeti tanácsait, szakmai útmutatásait -, jól szerepel, kiváló minősítést szerez, de azt mondja: mégsem ez a legfontosabb. Ő mélységes hittel vallja: a zenetanárnak nem elsősorban művészeket kell nevelnie, hanem mindenekelőtt zeneértő közönséget. Nagyszerű dolog, ha egykori tanítványai között akad művész, zenetanár, népdalkörvezető, de ő arra a legbüszkébb, ha nem morzsolódnak le a növendékei... Mert érzik: a muzsikálás nélkül talán lehetne élni, de nem érdemes.

- Gábor Gina/fmh.hu -

Hatalmas elismerésben részesült a Magyar Kultúra Napján a kazincbarcikai Galagonya Citerazenekar


2010. január 22-én a Magyar Kultúra napja alkalmából a Kazincbarcikai Citerazenei Műhely Galagonya Citerazenekara megkapta a BarcikArt Díjat, amellyel városunk az eddigi munkánkat és elért eredményeinket ismerte el.

2010. január 22-én idén is megrendezésre került a Magyar Kultúra Napja alkalmából megtartott ünnepség, amelyen különböző díjak, elismerések és kitüntetések átadására került sor. A rendezvényen a díjazottakon és az érdeklődőkön kívül részt vettek a város első emberei, valamint körünkben tisztelhettük az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezető főtanácsosát, Dr. Németh János Istvánt, aki a Himnusz után megtartotta ünnepi köszöntőjét.

A rengeteg dolgozó, művészeti csoport, valamint egyéni sikereket elért személyek díjazása és méltatása után legvégül a Citerazenei Műhely Galagonya Citerazenekarát szólították a színpadra. A rendezvényen a csoportot a legifjabb citerásunk, Jakab Ádám, a legrégebbi tagunk, Scserbin Eszter, vezetőnk, Scserbin János és én képviseltük. Együtt mentünk fel a színpadra, hogy hatalmas meglepetésünkre és annál nagyobb örömmel átvegyük a BarcikArt Díjat Szitka Péter polgármester úrtól. Hatalmas tapsot kaptunk és minden zenekari tag büszke lehetett arra, hogy idén a mi csoportunk, összetartó közösségünk kapta ezt a rendkívül megtisztelő díjat.


















BarcikArt Díj:

A város önkormányzatának kitüntetése, a most kapható legnagyobb elismerés, melyet a Magyar Kultúra Napján ad Kazincbarcika városa. Olyan művészek, előadók kaphatják meg, akik az adott évben a legtöbbet tették munkásságukkal a városért.

A díjról:

2007-ben BarcikArt névvel új művészeti díjat alapított a Szeretem Barcikát Mozgalom. A díj létrehozásának célja az volt, hogy minden évben január 22-én, a Magyar Kultúra Napján azt a tehetséges barcikai művészt jutalmazzák majd, aki az adott évben munkásságával legtöbbet tette a városért. A BarcikArt Díjat egy háromtagú kuratórium ítélte oda, melynek Sajó Attila, az Egressy Béni Művelődési Központ akkori igazgatója, Mezey István grafikusművész és Várkoly Imre, a Kodály Zoltán Művészeti Iskola igazgatója voltak a tagjai.
2009 októberében a városi képviselőtestület döntése alapján a díjat a legmagasabb városi kitüntetéssé minősítették és 2010 január 22-től már Kazincbarcika város adományozza az arra érdemeseknek.

Köszönjük a városnak, hogy idén nekünk ítélték oda ezt a kitüntető címet és nagyon reméljük, hogy a 2009-es után a 2010-es év is hasonlóan sikeres, talán még sikeresebb lesz és továbbra is méltán lesz ránk büszke Kazincbarcika városa!

Még több képért kattints ide!

- citeramuhely.extra.hu -

2010. január 21., csütörtök

Budapesti Tavaszi Fesztivál 2010 - Népzenei Programok



Thália Színház - Nagyszínpad 2010. március 20. 15.00 óra és 19.30 óra- 25 éves a 100 tagú Cigányzenekar
A zenekar 2010-ben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ennek méltó megünneplésére a koncerten közreműködik Boross Lajos is, a zenekar örökös tiszteletbeli főprímása, Kossuth díjas művész.A 25 évvel ezelőtt alapított zenekar először a Tavaszi Fesztiválon mutatkozott be, 1986-ban.A zenekar megalapításának ötletét id. Járóka Sándor, az akkori prímáskirály temetése adta, ahol több száz zenész alkotta zenekar kísérte végső útjára a felejthetetlen prímást. Néhány muzsikus úgy gondolta, hogy ne csak ez a fájdalmas esemény hozza össze az ország több városából és a fővárosból összegyűlt kiváló zenészeket, hanem megszervezve, nagy létszámú koncertképes zenekart lehetne összehozni.Az utánpótlás oktatása elsők között szerepel az egyesület programjában, célja, a magyar cigányzene, a magyar nóta és népzene ápolása, népszerűsítése, valamint célja a klasszikus zene, cigányzenekari feldolgozásban, sajátos összetételű zenei hangzásvilágot teremtsen.A 100 tagú Cigányzenekar célja, e kivételes zenei érték életben tartása, nem idegenforgalmi látványként, hanem művészi teljesítmény elismeréseként. Megőrizni azt a hagyományt, amely évszázadokra visszamenőleg, mint kuriózum, családi örökségként hoztak magukkal generációkon át.A világon egyedülálló 100 tagú Cigányzenekar Magyar Örökség díjas. Nevét az Aranykönyv és a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeuma őrzi.

www.100tagu.hu/



Jegyárak: 6900, 5900 Ft


Papp László Budapest Sportaréna 2010. március 27 -28. 10:00 órától - XXIX. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár

(A rendezvény szervezője a Táncház Egyesület. Bővebb információ: (06 1) 214-3521

http://www.tanchaztalalkozo.hu/


Művészetek Palotája - Fesztivál Színház 2010. április 03. 19:00 óra - 55 éves a pozsonyi Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes

Az ördög tánca – néptáncelőadás


I. Memento mori! (Emlékezz a halálra!)

II. La danse du diable (Az ördög tánca)
III. Romantischer Nachtanz (Romantikus ráadás)


Az ördög tánca a Kárpát-medence régi stílusú, forgós-forgatós tánctípusának megjelenését, elterjedését és utóéletét, valamint az európai kultúrkörrel való szerves kapcsolatát tematizálja. Az alkotó tánctörténeti témához nyúl, de nem historizál. Több szinten értelmezhető interpretációjában tradicionális tánchagyományainkat az európai kultúrtörténeti korszakok, szellemi és művészeti áramlatok viszonyrendszerében láttatja és gondolja tovább. Alkotói világában a középkori életszemlélet, a haláltánc, a 15-16. században megjelenő új tánc- és zenei áramlatok, az új táncmód és magatartásformák ma is meglévő nyomai, a barokk érzékiség, az udvari és népi kultúra kölcsönös egymásra hatása, a reformkor és jelen táncszemlélete kap színpadi formát. A hagyományos néptánc, zene és viselet, valamint a modern szcenikai eszközök feszes dramaturgiai szerkezetben találkoznak, ahogy azt a közönség Hégli Dusan és társulatának korábbi munkáiban (Felföldi levelek, Tánc húros hangszerekre…) már megismerhette.

Jegyárak: 4000, 3000, 1500 Ft

XXIX. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár


XXIX. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár - Budapest - (2010. március 26. - 2010. március 28.)
Az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár a népzene, a néptánc és a tárgyalkotó népművészet seregszemléje, műkedvelő és hivatásos előadók, gyermek- és felnőtt néptáncegyüttesek, zeneiskolások és hagyományőrző népművészek közreműködésével, a Kárpát-medencei magyarság és a hazai nemzetiségek képviseletében. Az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár 1982 óta minden év tavaszán a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében várja az élő népművészet kedvelőit.

Szegedi Téltemetés 2010. február 26. - 2010. február 28.


Akár volt, akár nem, Szegeden közösen temetik a telet.A hosszú téli napokat elűzendő, nagy hangoskodás és vidámság közepette egy hagyományőrző esemény rázza fel a szürke hétköznapokból Szeged városát. A női ruhába öltöztetett szalmabáb körbehordozása, zenés felvonulás, a telet megszemélyesítő kiszebáb rituális szertartással történő megégettetése várja az jobb időkre vágyó városlakókat.Akinek búja, bánata vagyon, rója azt föl az papirosra, hozza ki, azt' tűzze ki a télbanya szoknyájára. Vasárnap este az nyűgöt, szenvedést a télbanyával együtt vetik mágjára.


Helyszín: Klauzál tér


Bővebb információ : http://www.domter.hu/

2010. január 17., vasárnap

Január 22. A Magyar Kultúra Napja


A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat:


  • Apáczai Csere János-díj

  • Brunszvik Teréz-díj

  • Éltes Mátyás-díj

  • Karácsony Sándor-díj

  • Kiss Árpád-díj

  • Németh László-díj

  • Szent-Györgyi Albert-díj

- wikipédia.hu -


A hozzászólás rovatba várjuk, hogy merre ünneplitek a Magyar Kultúra Napját!

Cimbaliband - Live in Fonó - Élő lemezfelvétel, koncert


A Cimbaliband olyan mint egy kelet-európai világváros. Régi letűnt korok nyoma, keveredik sokszínű új dolgokkal, állandó mozgásban van, nyüzsög, és működik. Igazi multikulturális kavalkád. Koncertjeiken igazi örömzenét játszanak, stílusbeli korlátok nélkül, ettől lesz friss és lendületes.A zenekar január végén a Fonóban ad különleges koncertet az Arco di Capriccioso kamarazenekarral együtt, ahol Gera Gábor hangszerelésében (A „Megy a gőzős” című Koltai Róbert film zeneszerzője) fognak felcsendülni a Cimbaliband legnagyobb slágerei a kamarazenekari kísérettel. Ezzel egy időben a Cimbaliband új lemezén is dolgozik. A koncert közönsége aktív részesévé válhat az új lemeznek, mivel ezen a koncerten rögzítik a CD hanganyagát amely március közepén kerül majd a lemezboltok polcaira.
2010. január 29. Fonó, 19 óra

2010. január 23-án Népzenész Bál a Fonóban


Össze kéne jönni” sokszor hangzott és hangzik el! Végre egy alkalom, hogy a régi és az új népzenész nemzedék találkozzon egymással, beszélgessen, muzsikáljon kötetlenül. Egyszóval bulizzon egy jót. Ezért szerveztük ezt a bált. Természetesen várunk minden énekes, táncos, táncházas, nem zenész érdeklődőt is!Hangszert hozz magaddal! (zongora van! :))


2010. január 23. 20 óra, Fonó Budai Zeneház


- fono.hu -


10.000 oldalnyitás röpke fél év alatt

Kedves fórumozók!
Január 15-én blogunk elérte a 10.000 oldalnyitást! Mindenkinek köszönet ezért, aki legalább egyszer ellátogatott hozzánk! További jó munkát és sikeres fellépéseket kívánunk!
Üdv: Admin

2010. január 8., péntek

BUSÓJÁRÁS 2010


Mohács télűző-tavaszköszöntő népszokását az UNESCO, vagyis az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2009 őszénfelvette a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.

Mi is az a busójárás?

A Busójárás Mohács messze földön híres és ismert látványos farsangja, karneválja.

A Busójárás alapvetőleg a mohácsi sokacok (Mohács dél-szláv nemzetiségi - más eredet-magyarázatok szerint illír (görög) - gyökerekkel rendelkező, a településsel egyidős múltra visszatekintő lakói) rendkívül látványos elemekben bővelkedő hagyományőrző népszokása (sokac nyelvhasználattal "poklade") amely a múlt század első harmadától egyben idegenforgalmi rendezvény is, melyre tízezrek látogatnak el a világ minden részéből.
A Busójárás idejére sokszorosára duzzadt lélekszámú városban ilyenkor az országban sehol sem tapasztalható óriási mértéket ölt a jókedv és a mulatozás, amelyben minden jelenlévő - felvonuló és vendégek egyaránt - bőséggel kiveheti és ki is veszi a részét

Az esemény gerince, központi eleme a több napos Busójárás, a maga nemében a világon egyedülálló farsangi karnevál, melynek nem is lehetne jobb helye, mint a több mint kilencszáz éves Duna-parti város Mohács, amely önmagában is megér egy kirándulást.

A Busójárás eredetének magyarázata komplikált kérdés, nagyon sokan próbálták már megfejteni eredetét több-kevesebb sikert, nem egyszer kiadós vitát, sőt vihart könyvelve el munkájuk gyümölcseként.
Máig ható következményei voltak Szőts István és Raffay Anna "Busójárás Mohácson" címet viselő rövidfilmjének, amely Füredi Zoltán 1993-as "Busók" című filmjének forgatása alkalmával került Mohácson újra a figyelem középpontjába.

A Busójárás napjainkban a következőképpen zajlik:

A sokacok kifejezésével az eseményt Pokladenak nevezik, ami a karnevál szó horvát megfelelője. Jelentése ez esetben ennél kicsit tágasabb, kiegészülvén azzal az átváltozással, mely a zord télnek tavaszba fordulását jelenti, ezért úgy tartják a Poklade a mohácsi busójárás értelmezésében a tél búcsúztatásának és a tavasz köszöntésének ünnepe is. Ezzel függ össze a "Farsangfarkán" (kedden) a koporsóégetés a főtéri nagy máglyán - mondják, jelképesen elégetik a telet, s immár jöhet a tavasz. Az átváltozás és az újjászületés jegyében zajló farsangi események legismertebb elemei az ijesztő álarcot viselő, nagyrészt állatbőrökbe öltözött, övükön kolompot viselő, kezükben hangos kereplőket forgató, ijesztő, ámde (némi szakrális italtól végül is jókedvű) mégis alapvetően barátságos "busu"-k, (más szóhasználat szerint "busó"-k - vagy "búso"-k) "alakoskodó" szokásai, hagyományai szerint zajló látványos fasangi események.

A Busójárás időpontja keresztény egyházi időponthoz kötődik és minden évben a böjti időszak kezdete (Húshagyó-kedd) előtt hat nappal veszi kezdetét, amely nap így értelem szerűen mindig csütörtökre esik. A csütörtökön induló és hat napig tartó farsangolás első szakasza a csütörtöktől szombatig tartó Kisfarsang, melyet azután a Busójárás legfőbb látványossága a Farsangvasárnap követ. A Kisfarsang legjellegzetesebb figurái a Jankelék. A Jankelék mondhatnánk "busónövendékek", fiatalok, akik maskarába öltözve járják a várost, riogatják az embereket, barátságosan meghúzgálják a lányok, asszonyok haját, olyakor lisztet szórva teremtenek riadalmat a szebbik nem körében, de már ezekben a napokban is egyre gyakrabban tűnnek fel maguk a busók is a városban.
Farsangvasárnapon van a "nagy vonulás" a gyülekezőhelyről (Kóló tér) indulva, tízezrek sorfala által övezve át a városon a főtéri seregszemléig. A nagy felvonulást megelőzően ezen a napon, Farsangvasárnapon már reggeltől kezdve folyamatosan járják a várost a busócsoportok, a vendégek, látogatók és turisták nem kis örömére.
Délután egy óra magasságában nagyon látványos elem a hideg téli Dunán a "szigetből" átkelő, ladikokkal átevező maszkos, bundás busók seregének partra lépése a Sokacrév-ben.
Ők ezt követően felvonulnak a Kóló térre, ott csatlakoznak a többi, már ott gyülekező busócsoporthoz és kisvártatva együtt indulnak majd a város főutcája irányába, majd pedig azon végig haladva főtérre.
A tekintélyes méretű, nagyon szép főtérre - ahol a "lényeg", a Busójárás központi eseményeinek helyet adó térkövezet érintetlenül ugyanaz, mint volt mindig is, ki tudja már milyen régóta. Ennek is különös, csak a helyszínen megtapasztalható hangulata van.
A főtérre beérkező busók, busócsoportok körbemennek a téren, megmutatják magukat a rájuk ott várakozó ezreknek, majd helyet foglalnak a tér belső részén.
A térre néző Városháza erkélyén berendezett alkalmi stúdióból a térre kihangosítva bemutatják a beérkező busócsoportokat, közben pedig autentikus sokac népzene szól, mely az egyik legjellemzőbb velejárója a Busójárásnak és jellegzetes vidám hangzása végig kíséri a teljes eseményt.
15 óra magasságában Mohács város Polgármestere köszönti az egybegyűlt busókat, a felvonulókat és résztvevőket, a vendégeket, majd pedig kezdetét veszi a hajnalig tartó szabad farsangolás, melyet a valódi, zavarba ejtően nagy programbőség jellemez.
A téren óriási színpadon nemzetiségi tánccsoportok váltják egymást, miközben kötetlen farsangolás zajlik az egész városban
Itt mindenki megtalálja magának, amit keres: népzenék, néptánccsoportok, kiállítások, alkalmi árusok, mutatványosok és szórakoztatók hada települ ilyenkor Mohácsra, valamint egy időben több helyszínen is zajlanak könnyűzenei produkciók is.
Azt talán mondanom sem kell, hogy étel s ital mindenhol, minden mennyiségben, mindez mérhetetlen jókedvvel és fáradhatatlan busókkal fűszerezve.
Az események egyik legkedveltebb pontja az esti máglyagyújtás, amikor a főtér közepén egy hatalmas, ház méretű máglyát gyújtanak meg. A busókkal összefogódzkodott vendégek, farsangolók tűz körüli tánca a nagyszínpadról szóló zene, a kóló és az időnként a tér sarkában eldördülő török korabeli mozsárágyúk aláfestésével minden résztvevőnek garantáltan életre szólóan maradandó élmény minden abban résztvevőnek.

A hétfői napra inkább a pihenés, a sokáig alvás, későn kelés a jellemző, majd pedig a jelentős számban előforduló másnaposság kezelése "kutyaharapást szőrével" módszerrel ... három éve felélesztett régi hagyomány az igazi busójárás a házról házra járás.
Kedden, "Farsangfarkán" van a téltemetés.
Ekkor új máglya épül a vasárnap elégetett helyén, amelyre rákerül a híres farsangi koporsó és este együtt ég el a tűzzel. Ilyenkor már a vendégek, turisták száma jelentősen megcsappan, a hangulat is kicsit bensőségesebb, de azért még ilyenkor is nagyon sokan vannak, egyre többen ismerik fel azt, hogy a busójárás így teljes, s maradnak keddig. Nem bánják meg, mert kedden ismét "utcán vannak" a busók, a hangulat ugyanaz, mint vasárnap volt, csak könnyebb mozogni a tömegben :)

Igen, tudom, ez a menüpont a busójárás történetét ígéri és eddig arról még nem sok szó esett.
Hát akkor most következzennek eredetmagyarázatok, elméletek - amelyek elé a magam részéről szükségesnek tartom megjegyezni, hogy talán nem is bír olyan nagy jelentőséggel, hanem sokkal fontosabb az, hogy van, hogy olyan, mint mindig is volt, hogy művelői révén éppen elég autentikus ahhoz, hogy örülhessünk létezésének, s magát az eredetvitát másodrangúnak tekintsük.

A busójárás eredetéről, keletkezéséről alapvetőleg két elmélet járja.

Eredet-magyarázat 1.

A legelterjedtebb magyarázat szerint a farsangolásnak a téltemetés, a télűzés volt a célja. Az emberek ilyenkor azért bújnak ijesztő ruhákba, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén nyilvánosan elégetik a tél halálát szimbolizáló szalmabábut is. A jelmezbe öltözött emberek ezen kívül "bao-bao" kiáltással és kürtszóval, kolompokkal járják végig a házakat, udvarokat és az állatokat, majd hamut szórnak szét a portákon. Ettől a szertartástól azt remélik, hogy a gazdák portáit a jövőben elkerülik a gonosz, ártó szellemek. A busójárás további szokása, hogy a jelmezesek az utcán járva meghuzigálják az arra járó nők haját, hogy az minél hosszabbra nőjön. Az ünnepség fénypontja az, hogy a főtéren a férfiak viaskodni kezdenek egymás között, ami régen a férfivá avatás jelképe volt.

Eredet-magyarázat 2.

A másik elterjedt magyarázat, monda szerint a régi mohácsiak is a szigeten gyűltek össze egykor. A mohácsi csatát követően a török egyre nagyobb területen telepedett le. Egy idő múlva már a gyermekeket is elrabolták.
A fiúkból janicsárokat, a lányokból háremhölgyeket neveltek. Egyre többen kényszerültek búvóhelyet keresni a Mohácsi-sziget mocsaras, nádas vidékén. A török még nappal is félt erre a területre bemerészkedni. A menekültek egyre bátrabban kezdtek viselkedni. Már nappal is mutatkoztak, esténként tüzet rakva beszélgettek. Ahogy haladt az idő, egyszer csak az esti, tűz melletti beszélgetés alkalmával megjelent egy igen öreg sokac ember. Így szólott hozzájuk: "Ne keseredjetek el! Mindnyájatok élete meg fog változni. Vissza fogtok térni házaitokba, szeretteitekhez. Ti fogjátok kiűzni a kontyosokat! Jelet fogok küldeni számotokra, mikor elérkezett az idő. Készüljetek fel a harcra: készítsetek különféle fegyvereket fából, faragjatok magatoknak fűzfából rémisztő álarcokat, álljatok harcra készen mindenkor! A jel egy viharos éjszakán érkezik majd mindannyiótoknak: aranyos ruhába öltözött vitéz képében, rémisztő álorcában." Ezzel ahogy jött, úgy el is tűnt a vénséges vén apóka. Az emberek nem győztek csodálkozni, mi is történt...

Másnap nekifogtak a készülődésnek. Fegyvereket, álarcot, öltözéket készítettek, és vártak. Vártak évek hosszú során keresztül. Már rég a sziget fáinak tövében pihentek azok, akik még látták a tűz mellett az aggastyánt, amikor egy rettenetes vihar alkalmával, úgy éjfél felé ott termett az aranyos ruhás, délceg lovas. Némán intett: utánam! Erre mindenki felkerekedett. A törökök a vihar alatt behúzódtak a mohácsi házakba. Már mindenki nyugodtan pihent, mikor éktelen ropogásra, zajra riadtak. Ahogy kitekintettek az ablakon, ördögi pofájú szörnyeket pillantottak meg. Fejvesztve menekültek el Mohácsról az oszmánok.
A sziget felől ma is ugyanúgy csónakokon érkeznek a rémisztő mohácsi ördögök, mint - a monda szerint - egykoron.

Az idei Busójárás programja megtalálható ITT!

Bővebb információ:

www.mohacs.hu
www.busojaras.hu

2010. január 5., kedd

A népzene ünnepe - január 19. MŰPA


Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

I. Fonó zenekar, Berecz András, Makám, Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band

II. Dűvő népzenei együttes, Sebestyén Márta, Rutafa kórus és Sebestyén Márta, Csík zenekar és Dresch Mihály

Harmadik éve ünnepelnek a népzene legjobbjai a Művészetek Palotájában. E hagyomány 2008-ban vette kezdetét, amikor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen elindult a várva várt népzenei tanszak, és ezt a műfaj legjobbjait megszólaltató esten méltón megünnepelhették. A népzene csúcstalálkozója mindkét alkalommal nagy sikerrel járt, így ezen felbuzdulva ebben az évben is eljönnek a népzene hazai „sztárjai”.
Lesz autentikus magyar népzene, de hallhatunk majd világzenébe vagy jazzbe hajló fúziót, illetve ízelítőt más népek zenéjéből.

Rendező: Művészetek Palotája

Jegyárak: 1300.- 2800.- 3800.- 4800.- Ft

Erre a koncertre jegyét a Művészetek Palotája saját jegypénztáraiban üdülési csekk, Accor Ticket Culture utalvány, Sodexho Pass Kultúra- és Ajándékutalvány, valamint Művészetek Palotája ajándékutalvány beváltásával is megvásárolhatja.

- nepzene.hu -

2010. január 4., hétfő

Cimbaliband Tour





Békés Tour –ral és Fonóval hangol új lemezére a Cimbaliband

2010 januárjában három állomásos Békés-megyei turnéra indul a hazai világzene egyik zászlóshajója, a Cimbaliband zenekar. A banda központjában egy igazi varázslatos magyar hangszer, a cimbalom áll. Aki ellátogat koncertjeikre meggyőződhet, hogy a sajtó nem véletlenül emlegeti Unger Balázst a cimbalom Chuck Berry-je ként, gyors ”riffjeivel” változatos stílusban mozgatja irányítja a zenekart az igazi magyar akusztikus "keverőpult" mögül .A koncertkörút folyamán Gyulát, Békéscsabát, és Szarvast is megpróbálja meghódítani a banda. A „Békés Tour“ után január végén a Fonó Budai Zeneházban adnak különleges koncertet az Arco di Capriccioso kamarazenekarral együtt, ahol Gera Gábor hangszerelésében (A Megy a gőzős… című Koltai Gábor film zeneszerzője) fognak felcsendülni a Cimbaliband legnagyobb slágerei a Nagy Béla hangvesrsenymester és Ürmös László művészeti vezető nevével fémjelzett kamarazenekar közreműködésével.

Egy sűrű fesztiválnyár és egy két hetes novemberi pihenő után a Cimbaliband új lemezén dolgozik majd januárban. E munka gyümölcsének lehet majd fül és szemtanúja a Fonó közönsége, akik aktív részesei is lehetnek az új lemeznek, mivel ezen a koncerten rögzítik a CD hanganyagát amely március közepén kerül majd a lemezboltok polcaira és az online zeneboltok kínálatába!

A Cimbaliband Békés Tour állomásai:

2010. január 14. Gyula, Művelődési Központ 19 óra
2010. január 15. Szarvas , Művelődési Központ 19 óra
2010. január 16. Békéscsaba, Balassi székház 17 óra
2010. január 29. Budapest, Fonó Budai Zeneház 19 óra

www.cimbaliband.hu

www.fono.hu